Angkor Tours
Vissza a Főoldalra

1012 Budapest,
Attila út 121.
T./f: (1) 214-4847
Nyitva: H-P 10:00-18:00

angkor@angkortours.hu


MKEH eng. szám: U-000651
Feliratkozás
Hírlevélre
 

Burma - TÁJAK, VÁROSOK

A FŐVÁROS, YANGON (RANGOON)

Mianmar fővárosának helyén már 2500 évvel ezelőtt egy mon település feküdt, ám Alaungpaya király 1755-ös bevonulásakor még mindig csak egy jelentéktelen kisvárost találtak itt az északról érkező burmaiak. A Dagon névre hallgató új szerzeményt Yangonnak keresztelte el a hódító, annak tudatában, hogy az ország újraegyesítése már a küszöbön áll, a név ugyanis annyit tesz: „a küzdelem vége”.
A széles sugárutakkal és szűk mellékutcákkal felosztott Yangon igazi ázsiai nagyváros. A párás melegben burmaiak, indiaiak és kínaiak színes kavalkádja kavarog a járdákon, az időlegesen felállított piacok standjai fölött soha nem látott gyümölcsök és zöldségek cserélnek gazdát, mindezek felett, a járművek forgatagán túl, pedig ott magasodik a világ páratlan csodája, a Shwedagon aranyló pagodája.

Yangon belvárosi magja a főváros legforgalmasabb negyede. Itt találjuk a szállások többségét; két ősi pagodát, a Botataung és a Sule Payát; valamint számos gyarmati épületet - melyek ma nagykövetségként, hotelként vagy valamelyik állami szerv bázisaként működnek -, de ez a negyed ad otthont a Nemzeti Múzeumnak, a Bogyoke Aung San piacnak (az egykori Scott Marketnak) és a főpályaudvarnak is.

A főváros büszkesége, az i.e. 585-ből eredeztethető, 98 méteres magas Shwedagon-pagoda a belvárostól északra tör az ég felé. Yangon koronájához a négy égtáj felől egy-egy széles lépcsősor fut felfelé, melyek fedett pavilonként vezetik a zarándokot a fehér márványalapból kinövő pagodához. A királyok, királynők és alattvalók adományai révén a hosszú évszázadok alatt mesés vagyon gyűlt össze Burma legszentebb sztúpáján: a 60 tonnányi aranyburkolat felett ma 1383 rubin, zafír és topáz valamint 5450 gyémánt szikrázik a napfényben. A magasban emelkedő paya kíséretét 82 szentély, imaház és meditálócsarnok alkotja, melyek között sétálva könnyen megkülönböztethetjük a hármas teraszon nyugvó főépület részeit, köztük a csúcsdíszt - egy 4350 darab gyémánttal ékesített aranygömböt, melynek legszebb darabja a 76 karátos „gyémántbimbó”.

A főváros környékén található látnivalók közül Bago buddhista templomait: a monok óriási fekvő Buddháját őrző Shwethalyaungot, valamint a Shwemawdaw Payát; illetve az Aranysziklán (Golden Rock) álló Kyaiktiyo-pagodát érdemes felkeresni Yangonból.

 

BURMA BÖLCSŐJE: BAGAN

Egyetlen volt burmai főváros sem büszkélkedhet olyan dicső múlttal, s olyan gazdag díszletekkel, mint az ezer esztendővel ezelőtt formát öltő Bagan, az első királyi székhely. Ha a vándor napnyugta idején felkapaszkodik valamelyik délceg pagoda tetejére, olyan lenyűgöző látvány tárul elé, amiből bizton megsejt valamit az egykori pompából. Bármelyik égtáj felé is tekintsen a szemlélődő, száz és száz különböző alakú és méretű templom vöröslik a lenyugvó nap fényében. Baganban és környékén összesen 2200 ősi vallási épület várja az utazót, s ha fantáziánk képes még felöltöztetni a tájat a nemes tíkfából épült palotákkal és kolostorokkal, valamint a több tízezer alattvaló otthonával, egy roppant település képe rajzolódik ki előttünk.

Az első király, Anawratha uralkodása idején épült fel a Shwezigon-pagoda, a későbbi burmai sztúpák prototípusa; a ma is gyönyörű Shwesandaw, a naplementék kedvenc kilátópontja; illetve a Pitakat Taik könyvtár, ahol a vallási szövegeket őrizték hajdanán. Kétszáz évvel később már 13 ezer templomból szálltak az ég felé a Buddhát dicsőítő szent mantrák, mígnem Kubiláj kán rettegett mongoljai 1287-ben le nem rohanták a Bagan királyság székhelyét. A ma is lélegzetelállító látványt nyújtó történelmi park a szomszédos Nyaung U falucskából, illetve az óbagani szállásokról érhető el.

Bagantól délkeletre egy cukorsüvegszerű hegy, a Popa-hegy (1518 m) néz le a magasból az erdő borította tájra, tetején egy arany és fehér színben ragyogó pagodával. A Popa-hegy szürke sziklája i.e. 442-ben, egy hatalmas vulkánkitörés során szakította át a földfelszínt, hogy azontúl az istenek és szellemek (a natok) lakóhelyéül szolgáljon. A natok főhadiszállásának kikiáltott hegyet és templomot félnapos kirándulás keretében kereshetjük fel Baganból.

 

MANDALAY ÉS A KIRÁLYVÁROSOK

Bagan elestét követően a burmaiak krémje északkeletre vándorolt, és a mai Mandalay környékén telepedett le. Első fővárosuk az 1322-ben alapított Sagaing lett, melyet 1364-ben váltott fel közel négyszáz évre Ava (Inwa), majd rövid időszakokra Amarapura és Mingun viselte még a királyi székhely címet. A nagy költözködésre végül a Mandalayben gyökeret eresztő Mindon király tette fel a pontot.

Mindon király 1857-ben alapított fővárosa, Mandalay volt Burma utolsó királyi székhelye, amíg a brit csapatok 1885-ben el nem foglalták Felső-Burmát, és ezzel az egész országot. Mianmar második legnagyobb városának közepét ma a hajdanán „Aranyvárosnak” is nevezett, 2 x 2 km alapterületű Mandalay Fort uralja, míg a látnivalók másik csoportját az erődtől északkeletre magasodó Mandalay Hill és a kis hegyet szegélyező templomok és kolostorok képezik. Az utóbbiak közé tartozik a Kuthodaw-pagoda, ahol 729 márványtáblába vésve őrzik a buddhista szentírás, a Tripitaka szövegét, valamint két gyönyörű tíkfa-kolostor: az Atumashi, melynek közepén egykor Buddha hatalmas gyémánttal díszített lakkszobra fogadta a hívőket, illetve a fafaragásairól híres Shwenandaw Kyaung, ahol Mindon király örök álomra hajtotta a fejét. A város déli részén még egy nevezetes templom állja a kő- és márványszobrok faragóinak kopácsolását: a Mahamuni Paya, vagy Arakan-pagoda. Az épület központi alakja egy bronzból készült, majd’ 4 méter magas Buddha-szobor, melyet olyan vastagon fednek a hívők által felragasztott, leheletfinom aranyfüst lemezkék, hogy a figura eredeti formáját már csak nehezen lehet kivenni.

 

AZ INLE-TÓ VIDÉKE

A Yangon-Mandalay főúttól keletre terül el az inthák tava, az Inle-tó. Az inthák a XIV. században kezdtek felfelé szivárogni a Tenasserim partvidéke felõl, hogy a XVIII. századig az Inle-tó sekélyebb részein építsék fel cölöplábakon álló házaikat. A hetvenezres populáció férfi tagjai ma fõként halászattal foglalkoznak, a nõk pedig zöldséget és virágot termesztenek úszó kertjeikben. A tóparton sétálva, vagy a tavon csónakázva számos kedves kép villan fel: a nyikorgó ökrös szekér elõl csámpás kacsahad menekül a nádas felé, a csillogó szõrû vízibivalyok hátán gyerkõcök hancúroznak, a lótuszvirágok mellõl pedig hófehér madarak rebbennek fel a megzavart vízrõl. A vízi világ egyik unikuma a halászok evezési technikája - a csónak végében egyensúlyozó vízi emberek az egyik lábukat csavarják az evezõlapát köré -, a másik különlegesség pedig a Nga Pha Kyaung kolostor. A szerzetesek lakhelyét gyakran becézik a „hurokugrók”, vagy „rugólábú macskák” kolostorának is, az unatkozó egyházfik egyik kedvelt időtöltése ugyanis, hogy macskáikat különböző hurkok átugrására trenírozzák.

 

NYUGAT-BURMA: RAKHINE ÁLLAM

A Kaladan-folyó deltájában fekszik Rakhine állam székhelye, Sittwe, melyet a bengáliak leginkább Akyabnak, a rakinok pedig Saitwaynek becéznek. A két évezrede lakott településnek akkor nőtt meg a jelentősége, amikor az első angol-burmai háborút követően a britek – az egykori Arakan királyság fővárosa, Mrauk U rovására – Sittwét jelölték meg a stratégiailag legfontosabb rakin településnek (1826). A város legünnepeltebb buddhista épülete az U Agga Sayadaw által építtetett Hpayagyi-pagoda, benne egy rakhine stílusban öntött bronz Buddha-szoborral – melynek fejrészét 9 különböző fajta drágakő díszíti –, és a templom pavilonja, melynek oszlopait üvegmozaik borítja. Sittwétől 65 km-re, a Kaladan-folyó egyik mellékága mentén terült el egykor az Arakan királyság székhelye, Mrauk U (Myohaung), mely a rakinoknak ugyanazt jelenti, mint a burmaiaknak Bagan. Az első angol-burmai háború során itt szállásolta be magát az arakani brit hadtest, ám a májusi esők által hozott betegségek úgy megtizedelték a hódítók sorait, hogy a vezérkar kénytelen volt sátrat bontani. A britek otthagyták az ősi fővárost, annak minden templomával, pagodájával, Buddha-ábrázolásával, a tavakkal, a hegyekkel és a táj elbűvölő látványával együtt, hogy a XX. század végén érkező turisták 175 év múlva újra felfedezzék maguknak ezt a csodát.

Az elveszett város épületei közül a legfontosabb a Minbin király (1531-1553) által emeltetett Shittaung Paya, a “80 000 szobor pagodája”, mely kusza folyosóival, alagútjaival és barlangjaival a királyi családnak nyújtott menedéket a háborús időkben. A Shittaung száz méteres körzetében más erődtemplomok is állnak még: a Buddha egyik fogát rejtő Andaw Paya; a Minpalaung király (1571-1593) nevéhez fűződő Ratanabon Paya (mely romos állapotában is eléri a 60 m-t); valamint a szerzetesek két menedéke, a Dukkanthein és a Laymyetna pagodák. Mrauk U-tól északra fekszik az a Mahamuni Paya, amely egész Indokína legszentebb templomának számított, amíg 1784-ben Bodawpaya fia, Einshemin magával nem hurcolta a rakinok legfontosabb ereklyéjét, a bronz Buddhát.
 

 

burma, mianmar, városok, táj, látnivalók, városnézés, Yangon, Bagan, Mandalay, Inle, Mrauk U