Angkor Tours
Vissza a Főoldalra

1012 Budapest,
Attila út 121.
T./f: (1) 214-4847
Nyitva: H-P 10:00-18:00

angkor@angkortours.hu


MKEH eng. szám: U-000651
Feliratkozás
Hírlevélre
 

Indonézia - ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Felszínrajz: a Bali szigetét is magába foglaló Indonézia területe 1 919 440 km², a tengerekkel együtt pedig akkora helyet foglal el bolygónkon, mint az Amerikai Egyesült Államok. Indonézia öt országgal határos közvetlenül, vagy – tengerei révén – közvetetten: Malájziával, Pápua Új-Guineával, Thaifölddel, a Fülöp-szigetekkel és Ausztráliával, az Indiai- és Csendes-óceánon kívül pedig még számos tenger mossa partjait. Az országot alkotó 17 508 sziget közül körülbelül hatezer büszkélkedhet saját névvel, és nagyjából ezernek vannak állandó lakói. Az öt legnagyobb: Jáva, Szumátra, Kalimantan (Borneó alsó kétharmada), Sulawesi (Celebesz) és Irian Jaya (Nyugat-Irián, Új-Guinea nyugati fele)

A Kis-Szundák legnyugatibb tagját képező Bali területe 5633 km², maximális kelet-nyugati szélessége 142 km, észak-déli irányú hosszúsága pedig 87 km. A szigetet a nyugati szomszédtól, Jávától a 2,5 km széles Bali-szoros, Lomboktól pedig a 33 km széles Lombok-szoros választja el. Bali domborzati térképének legkarakteresebb tagjai az indonéz “tűzgyűrű” láncszemeit alkotó gunung apik, vagyis “tűzhegyek”. Mind között a legfontosabb az istenek lakóhelyének tartott Gunung Agung vulkán, de a Gunung Batur tűzhányója is rengeteg turistát vonz. A sziget legfontosabb folyói a bő vízhozamú Ayung, Unda és Telaga Waja melyek ideális pályának számítanak a vadvízi evezéshez is; az állóvizeket pedig a Batur óriási kalderájának alján csillogó Danau Batur (17,2 km²), illetve a Batukau és Catur vulkánok között elterülő három lefolyás nélküli hegyi tó: a Danau Bratan, a Danau Buyan és a Danau Tamblingan képviselik.

Időjárás: az Indonézia időjárását meghatározó két karakteres időszak a májustól szeptemberig tartó száraz, illetve az októbertől áprilisig tartó "esős" évszak. A két évszak között csupán annyi a különbség, hogy az esős hónapokban több víz zúdul az ember nyakába, és egy hajszálnyival melegebb is van, amit főleg a megnövekedett páratartalom miatt érez az utazó. Ezekben a hónapokban elkel egy esőkabát vagy esernyő. A rövid, egy-két órás trópusi záporok között azonban szikrázó napfény uralja a kék eget.

Lakosság: a 336 népcsoportot számláló indonéz populáció a XX. század végén lépte át a bűvös 200 milliós számot, 2003 nyarán pedig már 235 millió fő volt a hivatalos népességi adat. Ha a népszaporulat ebben az ütemben, évi 1,52%-kal növekszik tovább, rövidesen 300 millió embert kell eltartania az országnak. A népesség eloszlása nagyon egyenlőtlen: Indonézia lakóinak csaknem kétharmada él a szárazföldi területek 7%-át kitevő Jáva szigetén, s alig 2%-uk az ország több mint egynegyedét elfoglaló Irian Jayán és Maluku-szigeteken. A szigetvilágban járva három markáns embertípust lehet megkülönböztetni: a malájt, a kínait és a negroid-melanézt. A kreol bőrű, egyenes szálú, fekete hajú, maláj típusú indonézek vannak a legtöbben, mintegy 94% – ide tartoznak a balinézek is –, a világosabb bőrű, vágott szemű kínaiak teszik ki a szigetvilág lakóinak kb. 4%-át, a negroid és melanéz típusú, sötét bőrű és göndör hajú pápuák aránya viszont alig közelíti meg az 1%-ot.
Bali lakóinak száma az 1990-es népszámláláskor 2,657 millió volt, ami – a bevándorlókkal együtt – napjainkra már meghaladta a 3 milliót. A balinéz falun belül több – általában két-három – közigazgatási alegységet, ún. bandzsárt különböztethetünk meg, melynek tagjai pl. közösen végzik el a lakóhelyük területén esedékes közmunkákat, ám ennél is fontosabb annak kulturális jellege. Minden magára valamit adó bandzsár rendelkezik ugyanis legalább egy gamelánegyüttessel és egy táncklubbal, melyek saját stílusuk és repertoárjuk kialakításával szállnak versenybe a sziget más csoportjaival.

Vallás: országos szinten a népesség kb. 89-90%-a az iszlám híve, de számos keresztény csoportot is találhatunk Szumátrán (batakok), Borneón (dajakok) és Floresz szigetén. A balinézek vallása a hindu hitvilágnak egy olyan egyedi ága, amit csak ezen a kicsiny szigeten és szűk körzetében gyakorolnak hívői. Balin a lakosság kb. 95%-a mondja magát hindunak. A vallás 5 alappilléren nyugszik: hit a mindenható Isten (Brahman vagy Sanghyang Widhi Wasa) és a lélek (atma) létezésében, a cselekedetek és következményeik összefüggésében (karma phala), az újjászületésben (samsara) valamint a lélek végső megszabadulásában (moksa). A vallás legfontosabb eleme a buddhizmus mahájána jegyeit is magába olvasztó sivaizmus, amely a hindu főistenek közül Siva alakját domborítja ki, de nem sokkal marad el a Visnut jelképező szent víz, a tirtha fontossága sem. A dualizmus, mint az egymást kiegészítő ellentétek eszmerendszere, a vallás másik lényeges alkotója. A szertartások során a dualizmus filozófiájának részeként jelenik meg például a szenteltvíz mellett a tűz (füstölő képében), vagy a fekete-fehér kockás textilanyag, a poleng. Az agama hindu dharma utolsó, ám nem kevésbé lényeges része az animizmus, a szellemekbe vetett hit.

Testbeszéd, tabuk: az egyik legfontosabb szabály Balin, hogy a templomokba csak megfelelő öltözékben léphetünk be. Ez minimum egy hosszú szoknyát illetve nadrágot jelent, amit helyettesíthetünk egy vékonyabb szaronggal is, ám bizonyos helyeken a deréksálat is megkövetelik – ez többnyire helyben bérelhető. Az asszonyoknak és a pubertáskorba lépett lányoknak Balin tilos a templom területére lépniük havi ciklusuk alatt, ennek megszegését ugyanis csak nagyon drága tisztító szertartások révén tudja jóvátenni a falu közössége. Mások fejének megérintése Balin is tabunak számít. A szertartásokon arra is figyelnünk kell, hogy a fejünk lehetőleg alacsonyabban legyen, mint a falu öregjeié. Ha átnyújtunk vagy elfogadunk valamit, használjuk a jobb kezünket. A jobb kézzel történő kézfogás egyébként itt is elfogadott, sőt a férfiak és nők között bensőségesebb üdvözlési forma nem is szokásos.

Építészet: Bali szigetén a kelet-jávai hindu templomépítészet és a polinéziai építészet keverékének egy sajátos változata alakult ki. A pavilonépítészet itt is meghatározó a szentélyek kiképzésénél, a kőfalakkal körülvett templomudvarokat pedig a kettéhasított kapuk, illetve a fahánccsal fedett, emeletes tornyok, a meruk teszik egyedivé. Általában a falu főútjainak kereszteződésénél, a falutemplom közelében áll még egy fontos pavilon, a 12 oszlopos balé gede, a közösségi események központja, de itt terül el a másik fontos “szociális gyűjtőhely”, a piac (pasar, ejtsd paszár) is. A nagyobb falvakban és városokban az uralkodói kasztba tartozó, vezető ksatrija család palotáját, a szintén pavilonokból álló purit is megtaláljuk a központban.

Művészetek: a kőszobrászat terén – egész Indonéziát tekintve – a hinduizmus és buddhizmus kőfaragói alkották a legmaradandóbb emlékeket, csakúgy mint a fafaragások esetében. A gyakran drágakövekkel díszített és misztikus erővel felruházott, hullámos pengéjű tőrök, a jávai eredetű kriszek (keris) is fontos szerepet töltenek be az indonéz kultúrában. A krisz részeit – a markolatot, a pengét, a hüvelyt és a hüvelyborítást – hajdan külön mesteremberek készítették. Balin ez évszázadok óta a Pande-klán kiváltsága.
Indonéziában évszázadok óta ismerik a batikolást, Jáva és Bali legrégebbi tradicionális művészeteinek egyikét, amelyet akár átmenetnek is tekinthetünk a kézművesség és a festészet között. A batik a textilfestés egy speciális formája, ahol a motívum a viaszos rezerválási vagy negatív festési eljárás során születik meg. A XX. századi indonéz festészet legkedveltebb alkotásai a különböző képtárakban, galériákban és múzeumokban fellelhető balinéz tusrajzok, akvarellek és olajfestmények, melyek három nagy művészeti kategóriája: az ősi klasszikus iskola, a virágkort elhozó modern iskola, valamint a fiatal művészek iskolája.
A mozgásművészetekről sem szabad megfeledkeznünk, hiszen a balinéz táncok a yzigetre látogatók örök kedvencei. A kecses mozdulatok és kifejező tekintetek már gyerekkorban beivódnak a kicsikbe, akik a táncművészet apró titkait különböző táncstúdiókban (szanggár) igyekeznek ellesni a mesterektől és híres táncosnőktől. A táncelőadások két legnépszerűbb darabja a Barong-Rangda, vagy krisztánc, valamint a szanghjang nevű transztáncból kialakult kecsak, melyek mellett leggyakrabban még a legong, a barisz és a topeng koreográfiája köszön le a pálmafákkal ölelt porondokról.

Vízum: az új szabályok szerint az Indonéz Köztársaság Budapesti Nagykövetségén (1068 Budapest, Városligeti fasor 26., tel.: (1) 413-3800, fax: (1) 322-8669) kiváltható vízum díja 30 napra 40 dollár (USD), 60 napra pedig 60 USD, de érkezéskor a repülőtéren is beszerezhetjük a szükséges pecsétet. Ennek díja 30 napra 25 USD, amely azonban nem hosszabbítható, másik hátulütője pedig a bürokrácia lassúsága. A belépés feltétele egy visszafelé szóló jegy felmutatása, fontos továbbá, hogy útlevelünknek az Indonéziába való belépésünket követően még legalább 6 hónapig érvényesnek kell lennie.

Külképviseletek: a Magyar Köztársaság dzsakartai nagykövetségének címe: Jl.H.R. Rasuna Said Kav. No. X/3, Kuningan, Jakarta 12950, tel.: (62-21) 520-3459, fax: (62-21) 520-3461. (Indonézián belül Dzsakarta hívószáma: 021.) Hazánk Balin élő tiszteletbeli konzulja Cristofoli Gabriella (Marintur, Jl. Raya Kuta 88, Kuta, tel.: 757-557, fax: 735-232). A szállásfoglalás és túraszervezés az utazási irodák feladata, ezért ilyen kéréssel ne forduljunk a magyar külképviselet tagjaihoz. Más a helyzet, ha útlevelünket ellopták, vagy súlyosan megbetegedtünk, és nem szervezett túra keretében érkeztünk az országba. A nagykövetség alkalmazottai segítőkész, kedves emberek, ám fontos, államközi feladatokat is el kell látniuk, így felesleges dolgokkal ne terheljük őket.

Egészség: megelőző oltás nem kötelező. Az alapvető elsősegélydoboz tartalmának összeállításával (fájdalom- és lázcsillapítók, antibiotikumok, fertőtlenítők, sebtapaszok, steril gézek stb.) az apróbb baleseteket és betegségeket magunk is kivédhetjük, de ha komolyabbra fordul a baj, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Ehhez ésszerű biztosítást kötni. A gyógyszertárak, klinikák európai színvonalúak.

Öltözködés: a könnyű, pamutból készült ruháké, a túrákon pedig a kényelmes sportcipőé az elsőbbség, míg a napsugarak ellen egy fejfedő is jól jöhet. 

Étkezés: Indonézia gasztronómiai térképét csak nagy vonalakban lehet felrajzolni, hiszen minden népcsoportnak megvannak a maga specialitásai. Általános kép, hogy a szumátrai (padangi) ételek nagyon csípősek, a jávai ételköltemények pedig csípősek és édeskések. A tészta és rizs alapú ételek többségének eredete a kínai konyhában keresendő. Ilyenek a leggyakrabban fogyasztott mie goreng (sült tészta), nasi goreng (sült rizs), lumpia (zöldséges tavaszi tekercs) és bakso (tésztás húsgombóc leves), amit a kétkerekű mozgó konyhák, a varungok mellett fogyasztanak az indonézek, valamint az édes-csípős mogyorószósszal nyakon öntött párolt zöldségek (gado-gado). A maláj eredetű étkek közül a szaté nevű pálcikás rablóhús a legjellemzőbb. Balin a bebek betutu, vagyis a párolt kacsa és a babi guling lehet a gourmandok kedvence. Utóbbi egy nyárson sült malac, amit fűszernövények és rizs keverékével töltenek meg. A partmenti települések éttermeiben – Balin a Jimbaran partszakasz a legnépszerűbb – mindig friss a halászzsákmány: homárok, rákok, garnélák, tintahalak, kagylók, cápák, barrakudák és makrélák várják a jégen, hogy valamelyik turista kiválassza őket, és elindulhassanak a serpenyőbe vagy a rostélyra.

Vásárlás: Balin a legszebb szobrokat, ezüstékszereket, batikolt kelméket és festményeket nagyobb galériákba gyűjtik össze, s itt árulják a szervezett csoportokkal érkező turistáknak. Az árak ezeken a helyeken természetesen nem a legolcsóbbak, ám itt biztosak lehetünk a minőségben. Az indonézek nagyon ügyesek a különböző anyagok imitálásában, s Balin egyéb trükköket is bevetnek a turisták megtévesztésére. Az egyik ilyen trükk a "csere-kereskedelem". A külföldi jutányos árat alkuszik ki a felkínált fa-, vagy csontszoborért, ám amikor nem figyel oda, a nylonzacskóba csomagolt szobrot egy sokkal kevésbé kidolgozott darabra cseréli ki az alkalmi árus.

Hivatali órák: a hivatalok nyitvatartási ideje 8-16 h, ám az iszlám dominanciájú területeken a déli ima alatt, valamint péntek délután már bajos lehet a hivatalos ügyek intézése. A boltok többsége ellenben 10-től egészen este 9-ig nyitva áll.

Hálózati feszültség: 220V (50Hz), hálózati átalakítóra nincs szükség.

Fotózás, filmezés: a fotósok és videózók minden nehézség nélkül feltölthetik készleteiket az idegenforgalmi látnivalók környékén, az elszigeteltebb területekre azonban biztosabb megfelelő tartalékkal érkezni. A filmhívás és nagyítás jó minőségű és olcsó.

Posta, telekommunikáció, internet: a mesés indonéz tájakról és kultúráról készült képeslapok szépen kidolgozott, igényes munkák. Az áruk a vásárlás helyétől függően általában 2000-3000 Rp között mozognak. Az Európába és az amerikai kontinensre címzett levelek, illetve nagyméretű képeslapok légipostai költsége – a közelmúlt pénzügyi zűrzavara miatt – elég magas: 7500 Rp, míg a kisebb képeslapokat 4000 Rp-ás bélyeggel lehet feladni.
A telefonálás ma már nemzetközi vonatkozásban sem jelenthet gondot. A szállodai szobából a (8 vagy 9) 001-36 + körzetszám + egyéni szám tárcsázásával hívható a magyarországi fél. A telefonszámlát a kijelentkezéskor kell kiegyenlíteni. Telefonkártyával működő készülékekről is hazatelefonálhatunk, ám a legolcsóbban a WARTEL vagy WARPOSTEL feliratú helyeken tehetjük meg ugyanezt, ahol közvetlenül hívható a 001-36- szám. A WARTEL-ek faxokat is fogadnak, ám ezért fizetni kell. A mobiltelefonok használói a következő két GSM 900-as hálózatra kapcsolódhatnak rá: Excelcomindo (510-11, IND GSM-XL / EXCEL) és Satelindo (510-01, IND SATELINDOCEL / SAT-C). 
Az idegenforgalmi központokban az internet használói is egyre jobb szolgáltatásokkal találkozhatnak. A hálón való szörfözés Bali frekventáltabb idegenforgalmi körzeteiben (Kuta, Legian, Ubud) 8-12 000 Rp óránként, ám a távolabb eső településeken ugyanez már 18 000 Rp-t kóstál.

Időeltolódás: Indonézia hatalmas kiterjedése miatt az országban három időzóna működik: a nyugat-indonéziai, a közép-indonéziai valamint a kelet-indonéziai. A Magyarország és Indonézia közötti időeltolódás ezért a következő: a nyári időszámítás idején: Jáván +5, Balin +6 óra, a téli időszámítás alatt: Jáván +6, Balin +7 óra.

Pénzváltás: az indonéz pénzegység a rúpia. A forgalomban lévő bankjegyek címletei: 100 000, 50 000, 20 000, 10 000, 5000, 1000, 500 és 100; a fémpénzek címletei: 1000, 500, 100, 50 és 25. Az indonézek az amerikai dollárral és az euróval szemben a legrugalmasabbak. A kisebb pénzváltóknál – money changer – gyakran jobb az átváltási arány, mint a nagyobb bankoknál, ám mindig ellenőrizzük a no comission feliratot, ellenkező esetben jutalékot számolnak fel. A nagyobb címletű (és ép) valutákat jobb árfolyamon váltják, mint a kisebb címletűeket (vagy sérülteket), ezért üdülésünk során érdemes a 100 dollárosokat beváltani először. (Az 1996-os és ennél régebbi 100 dollárosokat nem fogadják el, sőt 2004 októberétől az újabb, CB-vel kezdődő sorszámú bankókat sem, vagy csak rosszabb árfolyamon. Ez a kisebb címletű dollárokra nem vonatkozik.) Az utazási csekkek – pl. American Express, Thomas Cook stb. – árfolyama egy kicsivel rosszabb, mint a készpénzé. A hitelkártyák használata az idegenforgalmi központokban elterjedőben van, ám az ATM-gépek csak egyszer fogadják el a PIN-kódot. Árfolyamok (2004): 1 dollár = 9000 Rp, 1 euro = 11.000 Rp. Figyelem! Kután néhány ügyes kezű csaló is foglalkozik pénzváltással, ezért ésszerűbb a Matahari áruház (Kuta Square) melletti hivatalos pénzváltóknál próbálkozni.

 

Indonézia, vízum, időeltolódás, pénznem, lakosság,